45 tekerős zenegép, 60 verklis 6 országból. A számok jelentősek, ám a Keszthelyi Nemzetközi Verklifesztiválon igazából az a hangulat a különleges, melyet ők nyújtanak.
A keszthelyi Fő téren és a Sétálóutcán két napon át szól a verklimuzsika, s a zenét hallgatva, a különlegesen szép zenélő eszközöket nézve, a korhű ruhákat viselő zenészeket csodálva egy kicsit a múltba csöppennünk.
Vagy éppen elámulunk, hogy egy igazán modern szerzemény hogyan szól verklin.
A két napos rendezvényről sok-sok érdekességet elárult a Balatoni vagyok oldalnak Balogh-Kovács Beatrix, a rendezvény egyik főszervezője Guszti baba, a Nemzetközi Verkli Fesztivál kabalafigurája mellett állva.
Ha pedig a verkliket szeretnéd megismerni, és sok információt megtudni a kintornának is nevezett zenélő eszközökről, akkor figyelmedbe ajánljuk a keszthelyi Surber Zeneautomata és Fonográf Múzeum oldalát. Róluk azért is fontos szólnunk, mert a Surber házaspár ötlete nyomán rendezték meg egy évtizede először Keszthelyen az azóta hagyománnyá vált rendezvényt.
De néhány érdekességet mi is elmesélünk. Gyakran látunk kis – vagy éppen nagyobb – játékmajmokat a verklik mellett. Ennek természetesen régre nyúló oka van.
Egyrészt Amerikában „monkey organ”-ként emlegeteik ezeket a zenélő eszközöket. Másrészt régen, amikor még kintornások zenéltek az utcákon, mindig társuk volt egy majom is. Az állatkák gyűjtögették ugyanis a pénzt zenélő gazdájuk számára.
Idén pedig az tűnt fel számunkra – ami az elmúlt években nem igazán volt jellemző – hogy egyre több verklisnél volt papagáj (igaz, műmadár, de élethű.)
Az érdekes figurák, játékok mellett mindenképpen érdemes megcsodálnunk a főszereplőket is, hiszen a verklik mindegyike művészien kidolgozott, szépen díszített zeneeszköz, s így alkotásnak is figyelemreméltó.
A dallamokra pedig akár táncra is perdülhetünk, s a verkli-minikoncertek mellett több kiegészítő program is színesíti a mai napot is.
